Lapos féreg vagy gyűrűs féreg, Laposférgek idegrendszere és érzékszervei
Eszköztár: Kétoldali szimmetria egy laposféreg testén Az állatvilágtörzsfejlődésében sok újdonsággal szolgált a laposférgek megjelenése. Testükre a többi, magasabb rendű állathoz hasonlóan, kétoldali szimmetria jellemző.
Talajban élő férgek | Körinfo
Ez azt jelenti, hogy a test csak egyetlen, a hossztengelyén átfektetett síkra szimmetrikus, vagyis a jobb és a bal lapos féreg vagy gyűrűs féreg testfelük egymás tükörképei. Elkülönül a háti és a lapos féreg vagy gyűrűs féreg oldal, valamint a feji és a farki vég.
A kétoldali szimmetria számos előnnyel és következménnyel jár. Az állat a feji vége irányában mozog, ezért a környezet új ingerei ott érik a szervezetet. Az elkülönült feji végen található az érzékszervek többsége, ezek fogják fel a külső ingereket.
Gyűrűsférgek
A laposférgekfején például egyszerű fényérzékelő szerv és szaglószerv is van. A kívülről érkező hatásokat feldolgozó idegsejtek is a fejtájékon tömörülnek.
Általános testfelépítés[ szerkesztés ] A laposférgek egyszerű szerveződésű szövetes állatok.
A laposférgekrediffúz légzés jellemző, tehát az oxigén felvétele és a szén-dioxid leadása a testfalon keresztül történik. Laposférgek idegrendszere és érzékszervei Laposféreg idegrendszere Az idegsejtek a test feji végéncsoportosulnak, két agydúcot alkotva.
Gyűrűsférgek Az állatvilág evolúciójában az újabb fejlődési szintet a szervek kialakulása, majd egyre bonyolultabbá válása jelenti, mert így növelhető leghatékonyabban az alkalmazkodás, a specializálódás révén. A gyűrűsférgeknek már vannak szerveik, szervrendszereik. Ez oda vezetett, hogy az ősi gyűrűsférgek már képessé váltak egy új élettér betöltésére, a szárazföldi életre, de még a ma élő szárazföldi leszármazottaik is csak nedves helyeken, talajban élnek. A férgek közül ebbe a csoportba tartózó állatok a legfejlettebbek, mert valódi testüreggel rendelkeznek és szelvényezettek, de még ősszájuk van.
Az idegrendszer tehát már nem hálózatos, hanem központosult. Az ilyen típusú idegrendszert, amelyben az idegsejtekdúcokbacsoportosulnak, dúcidegrendszernek nevezzük. A dúcok képezik a központi idegrendszert, a belőlük eredő idegsejtnyúlványok pedig a környéki idegrendszert.
- Biológia - évfolyam | Sulinet Tudásbázis
- Laposférgek | A biológia alapjai tanító- és óvóképzős hallgatók számára
- Örvényférgek osztálya Az ektoderma egy vagy több sejtrétegű kültakaróvá alakult, és szoros kapcsolatban áll a mozgási rendszerrel, a tömlő alakú simaizomzattal.
- Gyűrűsférgek | A biológia alapjai tanító- és óvóképzős hallgatók számára
- Férgek | A Pallas nagy lexikona | Kézikönyvtár
- Amoebiasis balantidiasis giardiasis
- Férgek törzsei - Biológia kidolgozott érettségi tétel | Érettsészabopince.hu
- Egészségügyi tavaszi parazita tisztítás
A központosult idegrendszer sokkal hatékonyabb szabályozást tesz lehetővé, mint a hálózatos. A fejen például egyszerű fényérzékelő szerv és szaglószerv is van. Laposférgek kültakarója és mozgása Örvényféreg A laposférgekbőrizomtömlővel mozognak.
Férgek | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár
A bőrizomtömlőt a kültakaróval összefüggő simaizomrétegek alkotják. Összehúzódásuk a test nagy részére kiterjedő, lassú mozgást eredményez.
Ha a keresztirányú izomzat húzódik össze, akkor a testelvékonyodik és megnyúlik. Ha az lapos féreg vagy gyűrűs féreg egyik oldalán a hosszirányú izmokösszehúzódnak, akkor ott megrövidül a test. Ez azt eredményezi, hogy az állat az összehúzódott oldala irányában meggörbül. Laposférgek táplálkozása Tápcsatornájuk két részre, elő- és középbélre tagolódik.
6.3. Laposférgek
Az előbél segítségével fölvett táplálék a középbélbe kerül. A középbél mirigysejtjeiemésztőnedveket termelnek és juttatnak a bélbe. Más sejtek az előemésztett táplálékotendocitózissal felveszik és sejten belül megemésztik. Ezeknél az állatoknál a sejten kívüli emésztés már lényegesebb szerepet játszik, mint a csalánozóknál. A középbél gazdagon elágazik, ez biztosítja, hogy a tápanyagok a test minden részébe eljussanak.
A táplálékemészthetetlen anyagait az állat a szájnyílásán keresztül távolítja el.
Talajban élő férgek
A laposférgek nagy része ragadozó, ilyenek például az örvényférgek. Számos élősködő fajt is ismerünk.
Ezek közé tartoznak az emberközépbelében megtelepedő galandférgek. Laposférgek kiválasztása A szervezet számára fölösleges bomlástermékek a sejtek közötti folyadéktérbe kerülnek.
Tartalomjegyzék
A kiválasztószerv a test két oldalán elhelyezkedő, elágazó csőrendszer, amely számos nyíláson keresztül a kültakaró felületére torkollik. A testfolyadékból a kiválasztandó anyagok a csöveküregeibe kerülnek, majd onnan a test felületére jutnak.
Az ilyen típusú kiválasztószervetelővesécskének nevezzük. Laposféreg kiválasztószerve Örvényférgek osztálya Örvényféreg Lapos féreg vagy gyűrűs féreg laposférgek törzsének két legismertebb osztálya az örvényférgek és a galandférgek. Ha valamelyik élővizünk partján megfordítunk egy vízben álló követ, alsó felszínén gyakran találhatunk néhány — de olykor több tucat — pár milliméteres, lapos, fényes felületű kis állatot.
6.5. Gyűrűsférgek
Ezek a laposférgek törzsébe tartozó örvényférgek. Ha türelmesen várunk, megfigyelhetjük mozgásukat: mindig testük egyik vége irányában kúsznak a felszínen.
Ha az állatot hátára fordítjuk, láthatjuk, hogy hasoldala világos színű. Mindez a kétoldali szimmetria megnyilvánulása.
Az örvényférgek osztálya onnan kapta a nevét, hogy a kültakaróhámszövetecsillós, s ennek működése a vízbenörvénylést kelt. A csillózat fehér férgek kezelése az állat lassú mozgásra képes a szilárd felszínen.
Legfrissebb tételek
Az örvényférgekragadozó állatok. Galandférgek osztálya Galandféreg teste és a fej mikroszkópos képe A laposférgek törzsének két legismertebb osztálya az örvényférgek és a galandférgek.
A galandférgekélősködő állatok. Egyes emlősök, például az emberközépbelében élnek, és a már megemésztett tápanyagokattestfelületükön át veszik föl, saját emésztőszerveik nincsenek.
Navigációs menü
Fejükkel kapaszkodnak meg a bél falában, ezért nem sodródnak tovább a béltartalommal. Testük több méter hosszú is lehet. Rendkívül sok petét termelnek, melyek a széklettel ürülnek. A petéketháziállatok pl. A borsókás húsemésztésekor a lárvák a bélbengalandféreggé alakulnak át.
A vágóhidakon az állatokat szakemberek ellenőrzik, ami elég nagy biztonságot nyújt, ha a húst boltban vásároljuk meg.
Ezen kívül a fertőzést úgy előzhetjük meg, ha a marha- és sertéshúst, de különösen a vadhúsokat alaposan átsütjük vagy jól megfőzzük, mert magas hőmérsékleten a borsóka elpusztul.