Gambar anatomi nemathelminthes
Testfelépítésük általános jellegzetességei[ szerkesztés ] Az aszimmetria kialakulása[ szerkesztés ] A csigák legszembetűnőbb sajátossága a csigaház, mely tulajdonképpen meszes külső váz, hozzá izmok is tapadnak.
A váz — ellentétben pl. A csigák azonban csak másodlagosan részaránytalanná vált állatokőseik kétoldalian részarányosak voltak. A részaránytalanná válás három alapvető folyamat eredménye: a test visszahajlásáé flexioa csavarodásé torsio és a visszacsavarodásé detorsio.
A változás során a hátulsó testvég visszahajlott, ennek eredményeképpen a végbélnyílás és a kopoltyúk előre, a fej közelébe kerültek. A torsio folyamatában a belső szervek a visszahajlás síkjáról merőlegesen °-kal megcsavarodtak. Emiatt az eredetileg jobb oldalon lévő szervek átkerültek az állat bal oldalára, és viszont.
Ezt követően a páros szervek egyike redukálódott, majd felszívódott.
Az ezzel együtt kialakult sajátos anatómiai jellegzetesség a keresztidegűség streptoneuriaugyanis a két fő párhuzamos idegköteg a bélcső alatt és felett a torsio következtében keresztezték egymást. A csigák egy részénél bekövetkezett további detorsio.
Ennek következménye lett, hogy a szervek visszakerültek a test eredeti oldalára, gambar anatomi nemathelminthes páratlanok maradtak pl. Ezzel együtt megszűnt a keresztidegűség, gambar anatomi nemathelminthes másodlagos egyenesidegűség alakult ki euthyneuria.
FÉREGATKÁK (Pentastomidae) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár
Lásd még: A csigák morfológiája A csigák feje kicsiny, rajta található a szájnyílás, fölötte pedig a tapogatók. Ez utóbbiaknak az érzékelésben van szerepük.
Lábuk erőteljesen ellaposodott csúszó- vagy hasláb. A szájnyílás és a talp széle között nyílik egy exokrin mirigya nagy talpmirigy. Ennek váladéka, nyálkája a hasláb felszínét sikamlóssá teszi, így tulajdonképpen az állat ezen csúszik tovább.
Az araszoló mozgás során az izomzat periodikusan húzódik össze, külsőleg ez mint kontrakciós hullám jelenik meg és fut végig a haslábon. A haladó csiga mögött a megszáradt nyálka mászásnyom formájában marad meg.
A csigák legjellegzetesebb morfológiai sajátossága a külső meszes váz, a csigaház testakivéve a meztelencsigák öregcsaládját Limacoidea spf. A csigaház alakja, mérete, színe fajonként változó, így az fajmeghatározó bélyeg. A házat a köpenyszegélyben található nagy, nyálka- fehérje - és mésztermelő gambar anatomi nemathelminthes választják ki. Ennek megfelelően gambar anatomi nemathelminthes a csigaház. Legbelül vékony gyöngyházréteg hypostracum található, mely a csigák nagy többségénél hiányzik.
Neolepetopsidae
Középütt vastag kristályos mészréteg, míg legkívül fehérjéből és kitinből álló réteg található. A csigaház egész élete során együtt növekszik az állattal.
A táplálkozás[ szerkesztés ] A csigák emésztőrendszere háromszakaszos bélcsatorna. A szájnyílás a fej végén található, és a szájüregben folytatódik. A szájüreg felső boltozatán állkapocs, alul pedig erőteljes reszelőnyelv radula található.
FÉREGATKÁK (Pentastomidae)
A szájüreg rövid, izmos garatban folytatódik, majd a hosszabb nyelőcső s végül a tág gyomor következik. A nyálmirigyek a garat és a nyelőcső határán torkollnak a bélcsőbe.
Nematoda 1 UKMPPD - UKDI
Középbéli mirigyük nagy, fejlett, a teljes középbelet körülöleli. Feladata az emésztőnedv-termelés és a tápanyag-raktározás. A középbéli mirigy szívja fel a táplálék finomszemcsés részét, a többi a rövid utóbél felé halad, majd a légzőnyílás közelében lévő végbélnyíláson át ürülnek a szükségtelen végtermékek.
- Teljes szövegű keresés FÉREGATKÁK Pentastomidae A féregatkák fölfedezői, köztük Humboldt Sándor, ki Dél-Amerikában egy csörgőkígyó tüdejében találta meg ezt az érdekes parazitát, a legkevésbbé sem voltak kétségben a felől, hogy laposféreggel vagy legalább is valamilyen bélféreggel van dolguk.
- Tujuan Pembelajaran Secara khusus sesuai dengan kompetensi yang harus dimiliki oleh seorang pendidik anak usia dini menunjukkan hasil belajar dengan indikator sebagai berikut: a.
- Csigák – Wikipédia
- Он больше не безумен; он ответит на любые вопросы.
- Hol élnek férgek
- Helminthes hematophages
Törmeléket szűrő életmódjuk pedig hozzájárul a vizek öntisztulásához. Anyagszállítás[ szerkesztés ] A szívük nagy szívburoküregben található, egy-egy szívkamrából és szívpitvarból áll. A szívkamrából induló aorta három fő artériára válik szét, melyek a fejbe, lábba és zsigerzacskóba indulnak.
A vérük színe kékes, mert benne réztartalmú hemocianin található. A csigák között alapvetően kétféle légzési mód alakult ki: a gambar anatomi nemathelminthes való légzés, mely kopoltyúval történik; a légkörből való légzés, mely a nedves falú, hajszálerekkel bőségesen átjárt köpenyüregtüdővel történik.
A kopoltyú lehet a szívkamra előtt elöl-kopoltyúsok vagy mögött hátul-kopoltyúsokami rendszertani bélyeg. A tüdővel lélegző csigák a tüdőscsigák csoportját alkotják, közöttük azonban találni vízi és szárazföldi fajokat egyaránt.
Szaporodás és egyedfejlődés[ szerkesztés ] Csigapeték Az ivarszervek a zsigerzacskó felső részében helyezkednek el, bonyolult felépítésűek, járulékos mirigyekkel állnak kapcsolatban. Az elöl-kopoltyús csigák váltivarúak, a hátul-kopoltyúsok és tüdősök pedig hímnősek. A hímnősek kölcsönösen termékenyítik meg egymást; ilyenkor ondócsomagot adnak át egymásnak, s ez a peterakásig az ondótartályban tárolódik. A peterakáskor a petecsövön áthaladó petesejteket termékenyítik meg a spermiumok.
A tengeri fajok egyedfejlődése átalakulással történik, több lárvaalakon keresztül, melyek mint planktonikus szervezetek élnek a tengervízben a gambar anatomi nemathelminthes. Az édesvízi és szárazföldi fajok átalakulása már a petében megtörténik, így az ő posztembrionális fejlődésük átalakulás nélküli. Az ivarszervek részei[ szerkesztés ].