Platyhelminthes triploblasztikus vagy diploblasztikus
Fejlődéstan (biogenetika) Sály Péter
Klnfle megvilgtsi eljrsok alkalmazsa Rszletgazdagabb kpek alapjn a morfolgia pontosabb sttlttr, polarizci, fziskontraszt, megismerse fests nlkl, in vivo differencil interferencia kontraszt DIC : Psztz s t r a n s z m i s s z i s Ultrastruktra tanulmnyozsa, a sejtfelszn s a sejtalkotk pl. DNS s fehrje alap trzsfk ksztsnek lehetsge Az egysejteket vizsgl tudomnyg a protozoolgia.
Hagyomnyosan a protozoolgusok az ambk, a klnfle szntelen ostoros egysejtek, a csillsok s a sprs egysejtek kutati. Bizonyos egysejtek tanulmnyozsa trtneti okok miatt ms tudomnyterleteken trtnik.
Bevezetés az állattanba
A protozoolgitl nmikpp eltr a protisztolgia platyhelminthes triploblasztikus vagy diploblasztikus kre: valamennyi egysejt szervezet, platyhelminthes triploblasztikus vagy diploblasztikus rokonsgra val tekintet nlkl a protisztolgia felsgterlete.
Miutn a protozoolgia sem monofiletikus csoportot vizsgl, sszer az a nemzetkzi trekvs, hogy a tudomnyterletet mind tbb helyen protisztolgia nven illetik a korbbi protozoolgia helyett.
Teht, ha tgabb rtelemben valamennyi egysejt eukaritrl van sz, platyhelminthes triploblasztikus vagy diploblasztikus a protiszta megjells helyes.
A kimondottan heterotrf egysejtek, amelyek ebben a fejezetben kerlnek bemutatsra, a szkebb rtelmezsi krbe, a Protozoba tartoznak.
Hagyomnyosan a mikolgusok mikrogomba szakrtk terlete a nylkagombk, amelyek egyes ambk kzeli rokonai, gy maguk is protisztk. A mikropaleontolgia fontos vizsglati objektumai a likacsoshjak foraminiferkamely az egyik legbehatbban tanulmnyozott protozoon csoport. Szmos parazitolgus szakterlete valamely llati vagy humn protozoon krokoz. Testszervezds s -felpts alapfogalmai Az egysejtek eukaritk.
Ahol mindhárom csíralemez megjelenik — a triploblasztikus állatok Az állatok túlnyomó részében a további fejlődés során az ekto- és az entoderma között újabb, középső sejtréteg, a középső csíralemez vagy mezoderma mesoderma alakul ki. Olyan sejtekből áll, amelyek a gasztruláció során az ősszájnyílás mentén vándorolnak be az állat belsejébe. A triploblasztikus állatok szervezetében megjelenik a szövetek négyféle alaptípusa: a hámszövetek, a kötő- és támasztószövetek, az izomszövet és az idegszövet. Az idegszövetben már az idegsejtek neuronok mellett a támasztósejtek glia is megjelennek. A mezodermális sejtek sorsa Platyhelminthes triploblasztikus vagy diploblasztikus legegyszerűbb triploblasztikus szervezetek, a laposférgek PlatyhelminthesPlatyzoa klád esetében az embrió belsejébe került sejtek embrionális kötőszövetet, mesenchymát hoznak létre.
A testszervezds megrtshez az endoszimbionta elmlet ismerete s sejtbiolgiai alapismeretek szksgesek. Az endoszimbionta elmlet lnyege rviden az, hogy az eukarita sejt egyes sejtszervecski mitokondrium s kloroplasztisz bekebelezett prokarita sejtekbl alakultak ki.
Fő különbség - Koelenterates vs Platyhelminthes
Az elmlet a sejtmag s az endomembrn rendszerek eredett nem magyarzza. Elsdleges szimbiogenezis sorn a bekebelezett sejt prokarita volt: valsznleg si alfa-proteobaktriumbl ered a mitokondrium, mg a kloroplasztisz egy cianobaktriumbl. Msodlagos szimbiogenezisrl akkor beszlnk, ha a bekebelezett sejt autotrf eukarita volt, amely teht mr plasztiszknt tartalmazta a prokaritt: ilyen pldul az euglenozok plasztisza 2.
Az elsdleges s a msodlagos szimbiogenezis lpsei: A si eukarita sejt, B cianobaktrium, C eukarita alga, D heterotrf eukarita, E eukarita alga felvtelvel autotrff vl egysejt, pl.
Euglena Az eukarita sejtre ltalnosan jellemz, univerzlis sejtszervecskk, organellumok a kvetkezk: 1. Mellettk van nhny specilis szervecske, amely tbbsejtekben nem fordul el: ezek szerepe ltalban analg valamely, a tbbsejtekben is platyhelminthes triploblasztikus vagy diploblasztikus szervecskvel, nhny azonban teljesen egyedi feladatot tlt be.
Ilyen specilis organellumok a kvetkezk: Az lomkrostorosok Trypanosomatidae glikoszmi: platyhelminthes triploblasztikus vagy diploblasztikus glikolzis enzimrendszert tartalmazzk, bizonyos letszakaszban nem a citoplazmban, hanem ebben az organellumban zajlik a glkz oxidcija. A lktet rcske komplex az ozmoregulcit vgzi, eltvoltja a citoplazmbl a tlzott mennyisg vizet, amely a tpllkkal s a sejthrtyn t a sejtbe kerl.
A hidrogenoszmk1 a mitokondriumokkal rokon, membrnnal hatrolt sejtszervecskk, amelyek klnfle anaerb csoportoknl fordulnak el pl. Trichomonas, egyes csillsok2. A hidrogenoszmkban ATP termels mellett molekulris hidrogn szabadul fel, amely az ostorosokbl szabadon tvozik, a csillsokban szimbionta baktriumok metn kpzsvel energit nyerve hasznosthatjk. Az extruszmk egysejtekre jellemz, membrn ltal hatrolt specilis organellumok, rendszerint a sejthrtya alatt helyezkednek el, tartalmukat klnbz fizikai, kmiai ingerek hatsra exocitzissal a krnyezetbe bocsjtjk.
Molnar Kinga Bevezetes Az Allattanba
A belsejkben trolt anyag termszete s szerepe, valamint a kilvs mdja szerint tbb fajtjuk ismeretes pl. Csillsokon mms bél paraziták tbb ms egysejt csoportban, pl.
Hemichordata, Cyclostomata, Aves, hüllők, kétéltűek, emlősök. Protozoák, ízeltlábúak, annelidok stb. A chordate tartományban csak a fajok 49 ig terjedhet. Általában azt jósolják, hogy kétéltű faj, hüllő, madár és körülbelül emlős található. Nagyon nagy méretű középkori, közepes és nagy méretűek, szintén óriási kék bálnából és a legkisebb halakból.
Specilis organellumok egysejtekben: trichocisztk papucsllatkban fehr nyilak jelzik 2. Egy egysejt ltalnos felptse A sejthrtya plazmamembrn lipid ketts rteg intramembrn fehrjkkel, kls felsznn tallhat a sejtkpeny glycocalix. Ez sszetett cukrokbl poli- s oligoszaccharidokbl ll, fajra llatokban sejttpusra jellemz sszettel kls burok, amelynek szerepe a vdelem s a kommunikci l. Az ilyen tpus marker molekulk pldul egy llati parazitnl a gerinces gazdaszervezet szempontjbl antignknt viselkednek, a szabadon l csillsok kztt pedig a partner megtallst segtik el az ivaros folyamat sorn.
Legfontosabb különbségek a chordate és a nem chordate között
A citoplazma fnymikroszkppal nzve sok egysejtnl kt, jl lthatan klnbz rszre klnl l. D bra. A cortex vagy ektoplazma a plazmamembrn bels felszne alatti, sejtvzelemekben elssorban aktinban gazdag, fajra jellemz vastagsg rteg. Ez adja a sejt alakjt, felels a sejt mozgsrt s szablyozza a tpllkfelvtellel exo- s endocitzis kapcsolatos mozgsokat.
Az endoplazma az ektoplazmn belli, szemcss kinzet citoplazma rsz, itt foglalnak helyet a mikroszkppal is lthat nagyobb sejtszervecskk, mint a sejtmag, az emsztrcskk, a lktet rcskk stb. A heterotrf egysejtek letmkdsei analgok az llatokval, teht a mozgs, tpllkozs, lgzs, kivlaszts, szaporods, ingerlkenysg tmakrket nluk is rdemes ttekinteni.
- Molnar Kinga Bevezetes Az Allattanba
- Különbség az akkordok és a nem akkordok között
- Különbség a koelenterátumok és a platyhelminták között Közzétett Fő különbség - Koelenterates vs Platyhelminthes A Kingdom Animalia két fő kategóriába tartozik: gerincesek és gerinctelenek.
- Fejlődéstan (biogenetika) Sály Péter - PDF Free Download
- BEVEZETÉS AZ ÁLLATTANBA - PDF Free Download
A mozgs A szabadon l egysejtek egyes csoportjainl nincsen aktv helyvltoztatst elsegt sejtszervecske, ezek csak lebegni kpesek. A helyvltoztats passzv mdon trtnik, pldul a sugrllatkknl s a napllatkk tbbsgnl. A lebegst elsegthetik olajcseppek, gzvakulk, felletnvel vzkpzdmnyek.
A triploblasztikus gerinctelenek ivarszervrendszere A laposférgek Platyhelminthes a vérmételyek kivételével hímnős állatok. Ivarszervük felépítése változatos. Az örvényférgek Turbellaria osztályában a planáriák ivarszerveit mutatjuk be vázlatosan
Sok egysejt kpes helyzetvltoztatsra, de nem tud aktvan helyet vltoztatni, pl. Helytl csills egysejteknl a sejtkontrakci sorn az egsz sejt hirtelen sszehzdik, hossza a nyugalmi relaxlt llapothoz kpest akr a negyedre zsugorodik 2. Platyhelminthes triploblasztikus vagy diploblasztikus a csillk alapi bazlis testjeinl 1 A hidrogenoszmt Mller Mikls magyar protozoolgus fedezte fel ban. Lebeg s helytl egysejtek.
