Férgek idegrendszere, Brehm: Az állatok világa / Általános jellemzés

Magyarra átültette és férgek idegrendszere Dr. Gelei József Mit értsünk férgen? Mely állatokat férgek idegrendszere a férgek állatkörébe? Nemhogy a közembernek, még a tudósnak is igen nehéz erre férgek idegrendszere kérdésre mindenkit kielégítő és megnyugtató választ adni.

A közbeszéd a féreg szóval sokféle dolgot jelöl; nemcsak a farkast hívja toportyánféregnek, hanem néha még az embert is féregnek minősíti. Férges lehet az alma is, a borsó is, sőt a búza is a magtárban s férgek idegrendszere székely a sok egyéb kártékony lény között az egeret is féregnek hívja.

A közember tehát a madár, az emlős, a bogár fogalmát egészen a tudományos gondolkozás követelményei szerint használja, férgen azonban javarészt minden rosszféle, kártékony lényt ért. Vajjon mindenkoron tisztában volt-e és tisztában van-e ma is férgek idegrendszere tudós állatbúvár azzal, hogy mit tekintsen féregnek? Alig van az állatvilágnak még egy állatköre, melynek tudománytörténelme annyira mozgalmas volna, mint a férgeké.

Azóta, hogy Linné az állatvilág rendszerét férgek a székletben, hogyan kell kezelni, hol lemorzsolódott a Linné által idesorolt állatok egyrésze, hol pedig ellenkezőleg itt is, ott is nőtt a kör terjedelme. Azonban még ma sem állapodtak meg a tudósok végérvényesen abban, hogy minő állatokat férgek idegrendszere a férgek közé s így természetesen nem is tudják világosan megmondani, hogy mi az idetartozó állatok közös jellemvonása.

Még ma is elterjedt szokás, hogy azokat az újonnan felfedezett állatokat, melyeket más állattörzsbe nem tudnak elhelyezni, férgek közé csapják be. Ezért sokan nevezik a férgek állattörzsét a férgek idegrendszere lomtárának.

Ez és a férgek idegrendszere kijelentések azért igen sajnálatosak, mert a lomtárba rendszerint a hasznavehetetlen, az elavult dolgokat szokták helyezni, már pediglen a férgek állatkörébe rendkívül sok olyan állat tartozik, melynek vizsgálata az élettudomány továbbvitelére sokkal nagyobb haszonnal volt, mint akár az emberre vonatkozó összes tudományos búvárlatok.

Gondoljunk csak példának okáért Van Benedennek és Boverinek a ló bélgilisztáján végzett azokra a nagyhírű vizsgálataira, melyek nélkül a csirasejtek jelentőségével, a megtermékenyítés kérdésével s az egyénfejlődés alapvető problémáival ma sem volna tisztában az élettudomány. Vagy, hogy mi, magyarok, másra ne gondoljunk, jussanak eszünkbe a mi nagy életbúvárunknak, Apáthynak azok a világhírű vizsgálatai, melyeket a piócák idegrendszerén végzett s amelyek nélkül Apáthyig az idegélettan az idegrendszer alkatát s a részek hivatását illetőleg sötétben tapogatódzott.

Sokkal inkább jellemzi a férgek állatkörét a hozzája kapcsolódó sokféle tudományos mozgalom. Mennyit is változott Linné óta a tudományos gondolkozás! Akkor még azt tanították, hogy csak 6 állatosztály létezik: emlősök, madarak, kétéltűek, halak, rovarok és férgek. Milyen biztosan állították a férgek jellemzéseként gyermekek helminthiasis diagnózisa azt, hogy ezeknek csak egyetlen kamrával ellátott, előkamra nélküli szívök, hideg, fehér vérük van, azonban nincsenek érzőszerveik, egyenest: szarvaikhanem csak érzőfonalaik.

Másrészt azonban a hosszú időn át véglénynek tartott, majd férgek idegrendszere az ízelt lábúak közé sorolt kerekesférgeket és férgek idegrendszere egy egész évszázad hosszáig a kagylók közé sorolt karlábúakat a férgek közé osztották be s a mohaállatokkal hozzák rokonságba. Újabban azonban a mohaállatocskákat a karlábúakkal együtt kiveszik a férgek köréből és a Molluscoideák külön állatkörébe sorolják.

Férgek törzsei

A tudomány történelmében megtörtént az is, hogy az életmódjukat véve figyelembe, az férgek idegrendszere testében élősködő szervezeteket, féregszerű állatokat, mint példának okáért a légykukacot, a bélférgek csoportjába osztották be; Baer és Leuckart alapvető munkásságára volt szükség, hogy ezek a súlyos tévedések kiderüljenek.

Férgek idegrendszere néha mégis még ma is bélférgekről beszélünk, az már csak élettani értelemben veendő, éppúgy, mint ahogy szárazföldi állatok, vagy víziállatok neve alatt sem foglal össze ma már senki határozott rendszertani állatcsoportokat. A dolgoknak ilyen állása mellett nem csoda, hogy a férgek törzsébe tartozó egyes osztályok rokonsága s a férgek egész állatkörének az állatok többi köreivel való rokonsága még nincs elfogadható módon kiderítve.

Sokan, egyes férgeknek meduzákkal, másoknak pedig Cuvier nyomát követve az ízeltlábúakkal való rokonságára mutatnak rá. Más búvár tagadólag rázza a fejét az ilyen állításokra s azt mondja, férgek idegrendszere a legközelebbi rokonok a tüskebőrűek, melyeket sugárszerűleg összenőtt féregtelepnek tekint.

Hibás ez a felfogás! Az ötödik s a hatodik búvár megegyezik ugyan abban, hogy a férgek a gerincesekkel vannak legközelebbi rokonságban, a kapcsot azonban az egyik a zsinórférgekben Nemertinia másik pedig a nyilférgekben Chaetognatha véli felfedezni. A búvárok másik csoportja nem a kifejlett állatoknak ilyen, vagy amolyan fokú hasonlatosságát veszi tekintetbe, hanem azt vizsgálja, hogy különböző állattörzsek álca állapotai hogyan hasonlítanak egyes férgek kifejlett képviselőihez, vagy éppen egyes férgek idegrendszere.

Némelyek példának okáért arra mutatnak rá, hogy egyfelől a puhatestűek, a mohaállatocskák, a gyűrűs- a csillag- és az örvényférgek álcája, másfelől pedig a kifejlett kerekesférgek között milyen nagyfokú hasonlóság van, s így az említett állatcsoportok közös őséül valamely kerekesféregszerű lényt, a trochophorát jelölik meg l.

Troctophora-álca, mint a férgek közös ős álcaalakja. A Polygordius trochophora álcája. Ezzel a megállapítással szemben azt az ellenvetést lehet tenni, hogy különböző állatcsoportok álcái az életmód és férgek idegrendszere környezet megegyezősége alapján alkatukban is igen nagy hasonlatosságra tehetnek szert.

A trochophora, a férgek idegrendszere és puhatestűeknek szabadon úszó közös álcaalakja.

Vizsgáljuk meg ennek az álcának összekapcsoló jelentőségét a Haeckel által felfedezett biogenetikus alaptörvény fényében. A Haeckel-féle törvény azt mondja, hogy az egyedfejlődés a fajfejlődésnek rövid megismétlése. Ha ezt a törvényt kissé bővebben körülírjuk, arról van benne szó, hogy a ma élő állatok egyéni fejlődésének egyes szakaszai bizonyos tekintetben az ősök állapotaihoz, fejlődési fokaihoz hasonlítanak.

Ebből már most a trochophora-esetre férgek idegrendszere nem következik egyenesen az, hogy a trochophora-körbe tartozó állatok ősei a mai trochophoráéhoz hasonló fejlődési fokon ivarérettségre jutottak volna, tehát valójában éppen ilyen ősöktől származtak volna le, hanem az adott jelenségből éppen csak arra következtethetünk, hogy az ősök is egyedfejlődésükben átmentek a trochophora-álca fokán, tehát hogy a trochophora mindig csak álca volt.

Ehhez az ős álca alakhoz a mai örvényférgek úgynevezett Müller-féle lárvája hasonlít a legjobban. A Müller-féle álca, mint a Polycladidák álcája. Az pediglen nagyon valószínű, hogy igen sok féregnek, legalább is a métely- és galandférgeknek örvényféregszerű ősük volt. De a meglehetősen egyszerű lárvaállapoton áteső zsinórférgek is ebbe a körbe tartoznak bele 3.

Sisakálca: Pilidium Ide sorolhatók még a kifejlett állapotukban is a trochophorára emlékezető kerekesférgek. A legjellegzetesebb trochophora-álcával a gyűrűs- és csillagférgek fejlődésében találkozunk, melyeknek szelvényezettsége az örvényférgekben már mutatkozó kezdeti állapotokból könnyen levezethető. Emlékeznünk kell másrészt férgek idegrendszere a felfogásra, mely az örvényférgeket sugaras alkotású, szabadon úszó ősöktől és pediglen a bordásmeduzák bizonyos csoportjaitól származtatja.

Ilyenképpen tehát a tömlősöktől a legalsóbbrendű férgekhez a bordásmeduzákon át kapunk kapcsolatot s viszont ezekből férgek idegrendszere magasabbrendű férgeket, a gerinces-ősökhöz hasonló gyűrűsférgeket vezethetjük le könnyűszerrel. Kiesnek ebből a leszármazásvonalból a fonálférgek s a velük rokonságban lévő Nematomorpha-csoport képviselői, mivel ezeket a férgek többi csoportjaival sem alkatuk, sem férgek idegrendszere egyénfejlődésük menete alapján nem tudjuk rokonságba hozni.

Elakadtál? Ők segítenek!

Rauter M. Így pl.

Gelei József Ez a férgek idegrendszere állatcsoport nevét onnan kapta, mert az állatok teste kívülről is jól látható gyűrűkre, s annak megfelelően belső szelvények hosszanti sorozatára tagolódik. A szelvények úgy fejlődnek, hogy a gyűrűket elválasztó barázdáknak bemetszéseknek megfelelően hártyás válaszfalak, harántsövények dissepimentumok vagy septumok nyomulnak a testüregbe, melyet szintén kamrák hosszanti sorára tagolnak fel. A gyűrűk, illetőleg a szelvények száma bizonytalan s véges-végis a test hosszában egyforma alkatúak. A száj az első szelvény mögött fekszik.

Lássuk ezekután közelebbről azt, hogy a férgek miben különböznek fölfelé is meg lefelé is a szomszéd állattörzsektől. A tömlősöktől, mint sugaras szimmetriájú állatoktól jól megkülönbözteti kétoldalas részarányosságuk, a has és a hátoldal elkülönödése. Fölfelé azonban e tekintetben csakis a tüskebőrűektől különböznek, mert a többi állatkörök tagjai is éppúgy kétoldalasan részarányosak.

A tömlősöktől megkülönbözteti bőrizomtömlőjük, hasoldalon fekvő idegtörzspáruk, agydúcok, sajátlagos kiválasztórendszerük nephridiumaikmásodlagos testüregük és a csirasejteknek a bőrtől és testtől független, rendszerint a másodlagos testüreggel kapcsolatos fejlődése. Különleges vonása a magasabbrendű férgeknek a test szelvényezettsége férgek idegrendszere a szelvények egyformasága homonomia.

Ezzel szemben a férgeknél férgek idegrendszere a szelvények különneműek heteronomiafejük képződik s a testüreg nincs a szelvényekre férgek idegrendszere, hanem átfut az egész testen. A bőr általában puha s azt rendszerint, ha máskor nem, legalább az álcafokon – csilló borítja.

Ez alól az általános törvényszerűség alól csak a fonálférgek veendők ki, melyekben sem kívül, sem belsejükben csillós hámot nem lehet találni s ebben az ízeltlábúakkal egyeznek meg.

A bőr rendszerint egyetlen hámsejtsorból alakul, melynek külső felülete az örvény- és zsinórférgek kivételével cuticulát, többé-kevésbbé vastag chitines, vagy szarúnemű hártyát fejleszt, melynek kettős rendeltetése van; egyfelől alakot szab a testnek, másfelől pedig sérülésektől védelmezi az állatot.

MÁSODIK ALTÖRZS: Sokszelvényűek vagy közönséges gyűrűsférgek (Polymera seu Annelida)

Igen gyakori jelenség az, hogy a hámsejtek között mirigysejtek trichinella spiralis el. Ezek nyálkát termelnek, amely igen gyakran vastag réteggel vonja be a testet, vagy azért, hogy szemét ne kerüljön a hámsejtekre, vagy pedig azért, hogy az állatot ellenségtől védje, azonkívül pedig a bőrt nedvesen is tartja, ami különösen a szárazon élő férgek légzéséhez elkerülhetetlen. Ezek a bőrváladékok a csőlakó férgek számára arra is valók, hogy belőlük lakócső készüljön, amely elmeszesedés útján igen megkeményedhetik s így nagy ellentálló képességre tehet szert.

A férgek idegrendszere rendszerint szoros kapcsolatot tart fenn a bőralji izomzat, amely körben, illetőleg alatta hosszában futó izomrostoknak hálózatából képződik, és ú. Ez az ú. S mivel férgek idegrendszere szervek hiányoznak, a test igen gyakran kigyózik, vagyis hullámszerűen mozog, akár függélyes, akár pedig a vízszintes síkban. Más férgek helyváltoztatásra a testből csonkmódjára kiemelkedő bőrrészleteket: ú.

Férgek törzsei - Biológia kidolgozott érettségi tétel | Érettsészabopince.hu

Viszont egyesek, különlegesen pediglen az élősködő életmódot folytató alakok, szívókorongjaikkal haladnak tovább. A férgek igen gyakran harántul tagoltak: szelvényezettek, vagy gyűrűzöttek. A test gyűrűi rendszerint unos-untalan egyforma szervekkel vannak ellátva, mint mondjuk: homonomok lásd a földigilisztát 4. A Férgek idegrendszere giliszta Lumbricus herculeus Sav. A ureaplasma következménye egyformasága a külső testfelületen is meglátszik, amint azt a földigiliszta példája tanítja, mert a gyűrűk véges-végig egyformák.